Táblázatba rendezve, kicsiben az egész anyag letölthető innen klikk klikk (köszönjétek a Roller Robinak) sok sikert a vizsgázóknak

Érzékelés

A különböző érzékleti modalitások jellemzői

Érzékenység:

abszolút küszöb: érzékenység mérésére a legegyszerűbb módszer, azon legkisebb erősségű inger meghatározására, amely megbízhatóan különbözik az inger hiányától.

Pszichofizikai módszer: ingerek fizikai nagysága és a kiváltott ingermagasság közti kapcsolat mérésekre szolgál

Pszichofizikai függvény:

Kísérlet fiktív adatait mutatja be, a teljesítményt az ingernagyság (pl fényerősség) függvényeként ábrázolja.

Foton: fényenergia legkisebb egysége

Ingererősség változásának detektálása:

Standard érték: az ingererősség önkényesen meghatározott nagysága, amelyhez képest a többi inger nagyságát meghatározhatjuk.

Éppen észrevehető különbség (éék): két inger megkülönböztetésében szükséges legkisebb intenzitáskülönbség

Ernst Heinrich Weber-Gustow Fechner:

Weber-Fechner-tu=arányosság, összefüggés

Weber állandó: arányossági állandó

Küszöb feleti inger:

Helyzet: az inger intenzitása jóval a küszöb feletti tartományba esik

Szignáldetekciós elmélet:

Standard módon képes kimutatni az egymástól eltérő helyzetekben elkövetett hibákat.

Észlelés: az egyszerű ingerekkel összekapcsolódó tapasztalatok

Elfogultság:  egy megfigyelő által felállított kritérium, amely kiváltja a kívánt választ

A megfigyelőnek az általa keresett gyenge jelet kell megkülönböztetnie a zajtól.

Jel: amit a megfigyelő próbál észrevenni a kísérletben

Zaj: a környezetben lévő bármilyen irreleváns dolog, amely akadályoz vmi észlelésében.

Találat: ha helyesen azonosítjuk a jel jelenlétét

Téves riasztás: ha jelet észlelünk és ott csak zaj észlelhető

Találati arány-téves riasztás arány: találatok-téves riasztások mennyisége egyenként más és más

Érzékszervi kódolás:

Az egyes ingerek miképpen jutnak el az érzékszervi receptorokból az agyhoz

Transzdukció: egyidegimpulzusokat vesz át és továbbít , így a receptorok átalakítják az ingereket.

Receptor: érzékszervek speciális sejtjei. Saját idegsejt v. neuron

Intenzitás: ingererősség

Minőség: inger jellege

Idői mintázat: az elektromos impulzosok egymásutánisága

Ingerminőségének kódolása: Müller Johannes 1825

Alapgondolat: agyba más érzékelőidegeken érkeznek az infók.=spec, idegek

Látás

(humán szinten a legfinomabban kidolgozott)

Ingere: fény(elektromágneses sugárzás)

Látórendszer részei: szem, agy bizonyos részei, összekötő idegpályák

Szem 2 rendszere:

- kép kialakítása (szaruhártya, pupilla, lencse)

-kép elektromos inpulzusokká átalakítása

funkciók:

-irányítani a tárgyakról visszaverődő fényt, a kép megjelenjen a szemgolyó belső felét borító vékony rétegen, retinán

lencse-alakváltoztató

Pupilla-gyenge fény-kitágul, erős –összehúzódik megvilágítás szintjétől függ

Retina receptorsejtjei:

Pálcikák-éjszakai látás=periférián van.

Csapok:-nappali látás retina közepe

Fényadaptáció: Sötéthez való alkalmazkodás

Fényadaptációs görbe: az abszolút küszöb csökken a sötétben eltöltött idő hosszával

Mintalátás:

látásélesség: a szem felbontó képessége ezt vizsgáló eszközök (orvosi rendelő) Hermann Schnellen (1862) dolgozta ki.

Schnellen –féle látásélesség:a szemüveget nem hordó egyének relatív látásélességét méri. (nem mindig megbízható pl analfabéták)

Kontrasztlátás: az élénkségben megmutatkozó különbségek észlelése

Mintalátás szenzoros élménye:

vizuális neuronok hogyan képzelik a világosat, sötétet.

Színlátás:

színkonstancia: az a jelenség, hogy kedvenc kék pulóverünket a megvilágítás változásaitól függetlenűl is mindig matrózkéknek látjuk.

színárnyalat: színélményeket legkönnyebben három dimenzió segítségével írhatjuk le (élénkség-telítettség)

élénkség: azt jelzi hogy egy színes felületről mennyi fény verődik vissza

telítettség: fény tisztasága

Munsell-rendszere: színorsó mutatja be. A színes felületek meghatározására szolgáló séma: 10 színnév vmelyikére és további két, a telítettséget és az élénkséget kifejező szám szükséges a specifikációhoz.

színösszehasonlító kísérlet: Minden szín létrehozható néhány alapszín keverésével

metameter: az összehasonlítást bármely más tiszta színnel el lehet végezni. Az így létrehozott, fizikai tulajdonságaik ellenére azonosnak tűnő színpárok.

színtévesztők, dikromáloc: (a legtöbb ember mind 3 alapszínt látja és képes felismerni az ezekből létrejött különböző keverékeket) a 3 alapszínből csak 2 alapszínnel tudnak gazdálkodni.

monokromálok: színvakok gyakorlatilag, csak a szürke különböző árnyalatait látják.

háromszínelmélet:  young-helmuholtz  3 féle, ma már csapokként azonosított színreceptor van.

ellenszínelmélet:

Mering látórendszer 2 féle színérzékeny egységet tartalmaz. Az egyik vörösre v. a zöldre válaszol, a másik a kékre v. a sárgára. Ez a 2 egyesíthető a 3 receptor táplálja a látórendszer magasabb szintjén elhelyezkedő ellaszínegységeket.

talamusz: a  sejtek spontán aktivitása az egyik hullámhossztartományra válaszolva megemelkedik, a másikra pedig csökken.

Hallás

Annak köszönhető, hogy a hang nyomásának változásai a belső fülben megrezegtetnek 1 kis hártyát.

Hanghullám: a levegő nyomásának az idő függvényében a megadott grafikonjával írható le.

-frekvencia: a másodpercenkénti ciklusok száma (hertz): megmutatja, hogy a molekulák milyen gyorsan rezegnek.

-hangmagasság: vmit mélynek, vmit magasnak hallunk

-amplitúdó: a nyomás –idő grafikon csúcsai és völgyei közti nyomáskülönbség

-hangerő: decibellben adjuk meg

-hangszín: a hangok komplexitásának szubjektív élményére utal.

Hallórendszer: fülek, agy egyes részei + idegpályák

2 rendszer:-hang továbbítása, impulzussá alakítása

külső fül: fülcimpa, hallójárat

középfül: dobhártya, 3 hallócsontocska (kalapács, üllő, kengyel)

A transzdukciós rendszer a csigában van

dobhártya: feszes membrán ovális ablak, kalapács üllő, kengyel

csiga: transzdukciós rendszer feltekert cső alakú csont.

Alaphártya tartja a hallóreceptorokat , szőrsejteket.

-A hangmagasság érzékelésének elméletei:

frekvenciaelmélet: A hangmagasság a hang időbeli változásaitől függ.

Rezonancia: 1 bizonyos frekvenciájú hang rezgésbe hoz 1 arra a frekvenciára hangolt tárgyat.

Hangmagasság érzékelésének: az alaphártya különböző pontjai különböző hangmagasságmetszetet keltenek.

Szaglás

Feromonok: sok faj sajátos illatanyaga a levegőben terjedve más fajok egyedeit vonzzák.

Szaglórendszer:

Orrüreg+agy+összekötő idegpályák, szaglógumó-szaglókéreg (halántlebeny belsejében van)

Idegrostok

Ízlelés

Ízreceptorok: nyelven, garaton, szájpadlásban, ízlelőbimbókban vannak.

Agy+idegpályák

1-1 rost válaszol 1-1 alapízre

Nyomás-hőérzékelés

Tapintás:-nyomás

hőérzékelés

fájdalomérzékelé

A test egyes részei eltérően érzékelik a nyomást.

A hőérzékelés ingere a bőr hőmérséklete.

Fájdalom:

fázisos fájdalom:

éles, azonnal hamar erjengő érzés

tónusos fájdalom: tompább, hosszantartóbb

fájdalomkapcsolatelemei:  bőr receptorai aktiválódnak+az idegi kapu a gerincvelőben nyitva legyen.

PAG: játssza a központi szerepet amelyiknek sejtjei gátolják a fájd. Receptorok jeleit továbbító idegsejteket

Idehi kapu, a középagy egyik ter.-e

Intenzitás-ingererőssége

Észlelés

Szimbólumok: írott vagy kimondott szavak összetett terveket dolgoznak ki és hajtanak végre

Ökológiailátvány-elmélet: a világból hozzánk érkező optikai infók sokasága, a tárgyak egymáshoz képest való elmozdulása

Környezeti modell: állandóan frissített a világ agyban leképezett reprezentációja

Figyelem: Sok infó szűrése

szelektív figyelem: 2 szakasza: fixáció: 1 rövid ideig n-em mozdulatlan

szakkádok: fixációk közt gyors ugrásokkal vándorol a tekintetünk egyik helyről a másikra

fegyverfelismerés: tény, ha 1 jelenetben vagy képen megjelenik egy fegyver magára vonja a figyelmet

jelzőmozzanat: 1 direkt inger pl kis nyíl, amely jelzi a személynek hogy jobbra vagy balra figyeljen

A figyelem multimodális: mozoghat 1 modalitáson belül, de modalitások között is

követési technika: a nem figyelt infóknak nem vagyunk tudatában, nem, vagy alig emlékezünk rá: 1 szöveget azonnal és  folyamatosan ismételni kell

Lokalizáció: tárgyak helyének meghatározására:

Tárgyak elkülönítésére: a rentinánkra vetülő képpontok mozaikja

figura: háttérnél összetartozóbb dolog

háttér: a figura mögött megjelenő természet

Csoportosítás:

proximilás (közelség) elve: ha csökkentjük a távolságot az egymás fölött elhelyezkedő pontok között, akkor oszlopokat észlelünk

hasonlóság elve: az elemek szinének vagy alakjának változtatása- az egymáshoz jobban hasonlító ingerek csoportosítása lép életbe.

távolsági jelzőmozzanatok: 1 tárgy pontos helyének megállapításához tudnunk kell a tőle lévő távolságot.

binokuláris diszparitás: a 2 szemben keletkező kép különbözőségére utal, a diszparitás a közeli tárgyakra a legnagyobb.

Monokuláris jelzőmozzanatok: távoli dolgok

relatív nagyság: kép kicsi-tárgy távolabbi

takarás: körvonalak takarják egymást-a takaró tárgy a közelebbi

reletív magassági helyzet:  az egymáshoz hasonló tárgyak a horizonthoz közelebb tűnnek  távolabbinak.

perspektíva:  összetartozó párhuzamos vonalak a távolba vesznek

árnyékok, árnyékolás: info a tárgy mélységéről önárnyékolás, vetített árnyékolás

relatív mozgás: távolsági jelzőmozzanat, ha 2 tárgy eltérő sebességgel mozog

mozgásészlelés:

strobontopikus mozgás: a sötétben egymás után eltérő helyen felvillantunk  1 fényt. A fénypont látszólagos elmozdulása megkülönböztethetetlen a valódi mozgástól.

szelektív adaptáció: ha sokáig 1 mozgást nézünk akkor csökkeni fog arra a mozgásra való érzékenységünk.

Felismerés:

összeillesztési probléma:  az agy részeinek aktivitása miként eredményezi a tárgy koherens észleletét.

illuzórikus összeillesztés: 1 adott tárgy 2 különböző tulajdonságának helytelen egymáshoz rendelése.

vonásinteoprációs elm:

primitív vonások: alak, szín- elösszőr ezt észleljük

vizuális keresési feladat: a primitív és az összeragasztott vonások megkülönböztetésének egyik standard kísérleti vizsgálata (résztvevő dönt az ingerek között)

dinamikus kontrollelmélet: képlékeny, dinamikus rendszer

A viselkedésidegi alapjai:  

egyszerű sejtek: akkor válaszolnak, ha receptív mezőjükbe egyenesek vetülnek

komplex sejtek: bizonyos irányú élre érzékenyek

hiper sejtek:  nem csak az inger irányát követelik meg, hosszúságát is

emergens:létezésüket más vonások konfigurációjának  köszönhető vonást mutat be.

A felismerés hálózati modelljei:

konnekcionista modell: betűket vonásaik alapján tároljuk, vonás-betű kapcs.-át hálózat őrzi.

kapcsolatok serkentőek

kiegészítő hálózat: minden meggátló kapcsolatok

Visszacsatolás:

-felülről lefelé terjedő visszacsatoló összekötések: a betű könnyebben észlelhető 1 szó részeként mint önmagában Geonok:  a vonások Biederman szerint

Alulról felfelé irányuló folyamat: kizárólag a bemenet szenzoros jel vezérli

Felülről lefelé irányuló folyamat:  személy ismeretei , tapasztalatai, figyelme irányítja

felismerés zavarai: agnóziák

Absztrakció: folyamat, melynek során a sok infot jobban kezelhető kategóriákká alakítjuk át.

fizikai leírás=tárgy létrehozható

Perceptuális konstanciák: (állandóság) megőrzi a tárgy tulajdonságait még akkor is, ha a szenzoros bemenetek drasztikusan megváltoztak

piros papír piros színe a környezetből eredő

hozzáférhető hullámhossz: a papírról visszaverődő és a szemünkbe érkező hullámhosszok függvénye

forráshullámhossz: a papírt megvilágító fényforrás

fényvisszaverési jellemző: alakkonstancia

nagyságkonstancia

illúzió: az észlelet különbözik a fizikai valóságtól

létrejöhet:-észlelőrendszer fenntartja a konstanciákat, pedig nem kéne

-az infók ellentmondanak

Mcgurk –hatás: látás-hallás

Munkamegosztás az agyban:

agyi képalkotó eljárások:

figyelem: poszterier rendszer-halánték fali lebeny, kéreg alatti részek (tárgy vonásai)

anterior rendszer- melyik vonást használjuk? homloklebeny kéreg alatti részek látókéreg- agy látással foglalkozó területe

Perceptuális fejlődés:

észlelési képességeink: veleszületett vagy tanult

nézéspreferencia-vizsgálatok:

2 ingert mutatnak be a csecsemőnek egymás mellett. Az ingerek helyzetét változtatják, ha az egyiket továbbnézi akkor különbséget tud tenni , diszkriminálni tudja a tárgyakat.

habitációs technika: figyeli az újat, de egy idő után hozzászokik, habitálódik- új inger, ha más tovább nézi, ha hasonló, nem

formaészlelés-egyik rész a másiktól való elkülönítése

Látásélesség: mélység (távolság) észlelés 3 hónapos korban jelenik meg, de teljesen csak 6 hónapos korban alakul ki.

konstanciák:  az élet első hónapjaitól kezdve fejlődnek

Eritikus periódus: ha ekkor korlátozzák az ingerlést, akkor a rendszer normális fejlődése elakad. az embernél akár 8 hétig is eltarthat, de az első 2 életévben a legsérülékenyebb

Tudat és tudatállapotok

Módosult tudatállapot: Minden olyan esetben bekövetkezik, amikor a mentális működés megszokott mintázata a változást észlelő számára az előzőektől eltérő üzemmódbra áll át.

Tudat: 2 lapvető feladata: önmagunk, környezetünk monitorozása (események, infók feldolg.)

önmagunk viselkedésének kontrollja(tervezés, vezérlés)

Tudatelöttes emlékek: tudat számára hozzáférhető emlék (tavaly nyár)

Tudattalan: Sigmund Freud pszichoanalitikus elmélete.  tudattalan őrzi a tudat számára hozzáférhetetlen emlékképeket, impulzusokat, vágyakat-hat cselekedetünkre

-freudi elszólás: eltitkolt vágyakat leleplező véletlen megjegyzések

Automatikus készségek:  a kezdetben tudatos figyelmet igénylő viselkedések habitálódása

Disszociáció: leválnak a gondolatok és a cselekedetek, disszociálódnak a tudat többi részéről, s tudatos kontrolltól függetlenül működnek tovább

Alvás-álom:

1 óra alvás után: (EEG aktívvá válik, gyors szemmozgások)-REM alvás

Nem REM szakasz a többi (NREM). váltakoznak.

8 óra alatt: 4-5 REM van.

NEREM: üres agy , ellazult test

REM-éber agy, magatehetetlen test

Alvás –ébrenlét ellenfolyamat elmélet: Dale  Edgar-Willam Dement

agyunk 2féle, az elalvást, és az ébrenlétet szabályozó folyamattal rendelkezik.

Homeosztatikus alvási késztetés:

fiziológiai folyamat, a szervezet számára biztosítja az aktív ébrenléthez szükséges alvásmennyiséget

Napszaktól függő ébrenléti folyamat: az agy minden nap megközelítőleg azonos időben ébreszt-biológiai óra

Cirkadián (napszaki) ritmus: 24 órás körforgás a biológiai órát a fényviszonyok is befolyásolják. napplai fény =melatonin: alvást elősegítő hormon termelésének leállítása

Alvászavarok: az alvásképtelenség károsítja a napplai teljesítményt, kialvatlanság

-alváshiány

.-inszomnia: kevés, vagy rossz alvás + panaszai szubjektív megitélés kérdése

-narkolepszia:

rohamszerű, ellenállhatatlan álmosság , bármikor elalhat

-apnoé:alvás közben leáll a légzés, ok: agy kikapcsol, szájpadlás izmainak petyhüdtsége

Álmodás: módosult tudatállapot, amelyben emlékekből, infókból , foglalkoztató dolgokból és képzeleti képekből álomképeket hozunk létre.

tudatos álmok: eseményei valóságosnak tűnnek, az álmodó azt hiszi, hogy ébren van, tudata teljes birtokában.

álomelmélet: freud álomfejtés

„tudattlanba vezető királyi lét”

Evans:1984, REM off-line NREM on-line

Hobson 1997 hallucináció, bizonytalanság , felidézés nehézségei

Álom problémamegoldó szerepe

Meditáció: tudatállapot megváltozása figyelem beszűkítése, külső ingerek kizárása

-kellemes, enyhén módosult szubjektív állapot.

-stresszcsökkentő szerep

Hipnózis: hipnotizőrre bízzuk magunkat

-megszűnik a viselkedésstresszelés

-figyelem szokásosnál szelektívebb

-fantázia megélénkül

-csökken a realitásvizsgálat

-fokozott szuggesztibilitás

-gyakori poszthiposztikus amnézia: a hipnózis alatt történtek elfelejtődnek addig, míg nincs jelzés, hogy emlékezzen rájuk

poszthipnotikus válasz: a hipnózisból felébredt emberek a hipnotizőr előre megbeszélt jelzésére vmilyen mozgással reagálnak.

pozitív hallucináció:  a személy jelen nem lévő tárgyakat lát, vagy hangokat hall

negatív hallucináció: a személy nem észleli a dolgokat, amiket kéne.

rejtett megfigyelő: Hilgard (1896)

sok hipnotizált személynél a lélek tudatosságon kívüli része mintegy kívülről és egészben szemléli a személy élményeit.

Pszichoaktív szerek: a viselkedést, a tudatot és /v a hangulatot befolyásoló drogok

Drogfüggőség:

1.tolerancia:-folyamatos használat egyre nagyobb mennyiség, ugyanakkora hatás

2.megvonási tünetek- testi és pszichés

3.kényszeres használat- fogyasztott mennyiség akarattól függetlenné válik

Drogabúzus=droggal való visszaélés

tünetek megjelenése előtt történő folyamatok

Depresszánsok(szedatívumok) kp-i idegrendszer működését csökkentő szerek

-nyugtatók (trankvillánsok)

-altatók (barbitunátok)

-inhalátumok (oldószer, ragasztó)

-akohol (etil-alkohol)

magzati alkohol szindróma: anya italozása a terhesség alatt, értelmi fogyatékosság , arc és száj eltorzulásával jár

Opiátok:  csökkentik a fizikai érzékenységet, ingerekre való válaszkészséget

kodcin, morfium+származéka: heroin

elszívva, injekcióként hamarabb hat , túladagolás veszélye

felszppantva később hat

heroin: izgató, vizuális élmények

opiátreceptorok:

agonisták: örömérzést hoznak létre, csökkentik az opiátok utáni vágyat

antagonisták: megakadályozzák az opiátreceptorok működését

metadon: addiktív, a heroinnál kevesebb fizikai rombolást okoz

naltrexon: gátolja a heroin hatékonyságát

Stimulánsok: (serkentőszerek) nő az élénkség, és az álltalános

a szervezet fizikailag és pszichésen felfűtött állapotba kerül=hiperaktivitás

Aufetaminok: erős serkentőszerek „speed” kokain: nő az energikusság, önbizalom

Hallucinogének: elsődleges hatása a perceptullis élmény megváltoztatása (pszidietetikus szerek)

LSD: sav színtelen, szagtalan, íztelen

PCP: disszociatív érzéstelenítők.

Cannabis: jókedvet, kognitív, és motoros zavarokat, olykor hallucinációkat kiváltó pszichoaktív szer.

marihuána nyugati országok

hasis Közel-Keleten

Pszi-jelenségek: parapszichológia:

Extramenzonos percepció (ESP)

Ismert érzékszervi kutatások nélküli válasz külső ingerekre

Telepátia

clairooyance: olyan  tárgy észlelése, ami nem jelenik meg az érzékszervek számára

prekogníció: jövőbeni események észlelése

Pszichokinézis (PK) fizikai események mentális befolyásolása mindennemű fizikai erő igénybevétele nélkül

Kísérleti bizonyítékok:

Ganzfeld eljárás: a telepatikus kommunikációt teremti két személy között

vevő-adó=céltárgyra koncentrál

figyel majd a felsoroltakból pontozza a tárgyakat

találat: ha a legnagyobb osztályzatot a céltárgy adja

Journal of Parapsyhology 1985.-86

metaanalízis: statisztikai eljárás, amely az adott jelenség számtalan vizsgálatának eredményeit  olyan, egyetlen nagy kísérleti adatként kezeli, amelyben minden vizsgálat egy megfigyelésnek minősül.

-elégtelen ellenőrzés

-fiókprobléma

Anekdotikus bizonyítékok:

megismételhetetlen, elégtelen ellenőrzés, fiókpróba

Tanulás és kondicionálás

tanulás: viszonylag állandó a tapasztalatok következtében kialakuló viselkedés változás

Nem asszociációs tanulás: csak 1 bizonyos ingerre vonatkozik( dugó ilyedség, dugó reakció)

-habineáció: ártalmatlan ingerekre adott viselk.-es válaszok ritkulásának eredményei..

-szenzilizáció: 1 adott ingerre egyre erőteljesebb a viselkedés változás (ártalmas ingerel szemben)

Asszociációs tanulás: bonyolultabb, bizonyos események közti kapcsolatok elsajátítása

-klasszikus kondicionálás( 1 biz. eseményt a másik követ)

-instrumentális kondicionálás (válasz következtetés)

-komplex tanulás  (mozihoz vezető legrövidebb út)

Klasszikus kondicionálás:

Olyan tanulási folyamat, amely során egy addig semleges inger egy másik ingerrel való ismételt együttléte következtében asszociálódni fog a másik ingerhez.

Pavlov kísérletei: 20 sz. első fele.

-feltétlen válasz (UCR) : feltétlen inger által kiváltott veleszületett reakció (nyáladzás)

-feltétlen inger(UCS) : automatikusan előzetes kondicionálás nélkül is kivált 1 biz. választ

-feltételes válasz(CR): tanult reakció (megelőlegzett nyáladzás)

-feltételes inger(CS) tanult inger (fény)

-próba: CS és UCSpárosításai=kapcsolat

Kioltás: megtanulta, hogy a CS már nem tekinthető többé UCS előjelzésének.

tovább él: spontán felújulás: biz. idő után megint megjelenhet

Másodlagos kondicionálás: 1 hangingernek a UCS megjelenését előrejelző fénnyel való párosítása CR-t vált ki. (CS nem volt UCS-vel párosítva)

Generalizáció: az új, de ismert ingerekre emlékeztető ingerekre is reagálunk

Aiszkrimináció: a különbségekre adott válasz 

Serkentő kondicionálás: a feltétlen inger növeli valamely adott viselkedés valószínűségét vagy mértékét

Gátló kondicionálás: a  CS csökkenti valamely adott viselkedés valószínüségét v. mértékét

Rescorla (1968) kontiguitás-bejósolhatóság

CS és UCS időbeli érintkezése

Isntrumentális kondicionálás:

Elsajátítunk bizonyos válaszokat, mert azok befolyásolják környezetünket, azaz hatnak rá(operálnak rajta)

-Effektus tv-e :(EL. Thorndike): a véletlenszerű válaszok közül csak azokat válogatja ki, amelyek következményekkel járnak

-Skinner kísérletei: Skinner-boksz: éhes állatok vannak benne, kiálló pedál (etetőtál felett)= véletlen lép rá

megerősítés: 1 appetitív inger megjelenése, vagy egy averív inger megszűnése növeli a viselkedés valószínűségét.

pozitív megerősítés: a viselkedést követő appetitív inger megjelenését jelenti

negatív megerősítés: a viselkedést követően averzív inger megszüntetését, vagy elkerülését eredményező tényezőt.

büntetés: a megerősítés ellentéte, arra a folyamatra utal, amely során 1 averzív inger megjelenése, vagy egy appetitív inger megszűnése csökkenti a viselkedés valószínűségét.

negatív büntetés: a viselk egy appetitív ingernek vet véget

Formálás (shaping): eljárás a kísérletvezető álltal elvárt válaszok irányába mutató viselkedést erősíti lépcsőzetesen meg.

Kondicionált megerősítő:

elsődleges: alapvető szükségletek kielégítése

másodlagos: elsődleges megerősítőkkel való következetes társítás lévén

Megerősítési tervek: valamilyen cselekvés többszörivé válása a cél

Aránytervek:

-rögzített arányú(RA) megerősítési terv:

a megerősítés 1 adott, előre meghatározott számú válasz után érkezik

-változó arányú (VA) megerősítési terv

a megerősítés 1 adott , de előre nem felmérhető számú válasz után érkezik

Időbeli megerősítési tervek:

rögzített idejű (RI) megerősítési tervek

a megerősítés 1 adott , az  utolsó megerősített óta eltelt idő után